Otthon az, ahová visszatérünk a nap végén, ahol nyugodtan pihenhetünk és amit szeretnénk a lehető legkomfortosabbá tenni, amelyet szerencsére számtalan opció közül választhatunk ki, hogy hogyan tesszük azzá. A családi ház utólagos hőszigetelése pontosan ilyen dolog, hiszen van, aki bele sem gondol, hogy szüksége lehet rá, elkészültével azonban már nem is tudna nélkül élni.
Utólagos hőszigetelés, mint apránként megtérülő befektetés
Manapság kevésbé vitatható, sőt tényként kezelik, hogy az utólagos szigetelés kiépítésével olyannyira csökkenthetők az energetikai veszteségek, hogy az már megmutatkozik a számlákon is. A frissen épült házak esetében már alapvetőnek számít, hogy számolnak a hőszigeteléssel, azonban régebbi típusú lakóházaknál korántsem volt ez a helyzet, ilyenkor külön bele kell fogni a felújítási munkálatokba. A legtöbben bele sem gondolnak, hogy az utólagos hőszigetelés hiánya mennyire érzékelhető a mindennapokban, például penészedésre hajlamos falak, vagy különböző és kedvezőtlen hőháztartású szobák formájában. Ezekhez a negatívumokhoz hozzá lehet szokni idővel, de miért is kéne, ha van rá megoldás?
Napjainkban a ház utólagos szigetelése már külön ágazattá fejlődött, számos kiváló energetikai szigetelőanyag közül lehet választani, hogy nyáron kellemesen hűs, télen pedig komfortos meleg legyen a szobákban. Ilyen esetben ügyelni kell a nyílászárók cseréjére is, valamint a tetőtér és a lábazat szigetelés utólag való megvalósítása is nélkülözhetetlen. Emellett egy minőségi hőszigetelő rendszer pedig jelentősen képes megnövelni az ingatlan értékét. Egy magas színvonalú utólagos hőszigetelés hatékonyan szünteti meg a hőhidakat, ami a belső és a külső falfelületek közötti hőmérsékletkülönbségből adódik és páralecsapódáshoz vezet, ennek pedig elsőszámú jele a penészfoltok megjelenése. Az utólagos szigetelés hozzájárul az egészséges és komfortos otthoni környezet kialakításához, optimalizálja a hőmérsékleti és légnedvességi viszonyokat. Az életminőség javítása mellett elősegíti az épület állapotának megóvását, illetve gazdaságosabbá teszi az energetikai jellegű megtakarításokat. A családi ház utólagos hőszigetelése nélkül az épület energiafogyasztása meglehetősen gazdaságtalan, sokszor duplája, sőt triplája a szigeteléssel ellátott házakénak.
A családi ház utólagos hőszigetelése egy profi csapat által.
Hívjon minket most!
Egyre elterjedtebbé és kiforrottabbá válik az utólagos külső szigetelések technológiája
Az utólagos hőszigetelés szabályai
Potenciális hibák és azok elkerülése
Mielőtt ház utólagos szigetelése megkezdődne, célszerű konzultálni egy szakemberrel vagy szakcsoporttal, akik a tervezési munkálatoknál lesznek segítségünkre. Fel kell tárni az épület esetleges hibáit, meg kell határozni a hőveszteség mértékét és felületeit (hol és miként távozik a legtöbb hőenergia), valamint tanácsos eleinte a fűtés csökkentésére koncentrálni. A szakszerű segítség nem csak a tervezésben, hanem az egész családi ház utólagos hőszigetelése során végigkísér majd annak érdekében, hogy ne keletkezzen kár és valóban jól működő szigetelést kapjunk. Ennek érdekében az utólagos hőszigetelés szabályai közül ismertetjük a legfontosabbakat.
Egy réteget sem érdemes kispórolni
A penészesedés és vizesedés megszüntetése érdekében elsősorban a hőhidak kialakulását kell orvosolni, azonban magának a szigetelésnek a páratechnikai követelményeiről sem szabad megfeledkezni. Utólagos hőszigetelés kivitelezése során elengedhetetlen az optimális párazáró réteg kialakítása, különben a nedvesség a rétegek között fog lecsapódni, és ezzel nem csak az a baj, hogy a pára megreked, hanem az, hogy a jelenlévő víz rontja a réteg hőszigetelő képességét.
A fal előkezelése
A külső utólagos szigetelés felhelyezését megelőzően a falakat meg kell tisztítani minden szennyeződéstől, portól, mohától, hogy sima és egyenletes felületet kapjunk. Gyakran előfordul régi építésű házaknál, hogy a vakolat nem tökéletes, helyenként repedt vagy hullik, ilyenkor a laza vakolatrészeket is el kell távolítani, vagyis mindent, ami később magától leeshet. Az újravakolt fal nem csak jobb teherbírású lesz, hanem a burkolóanyagok is sokkal könnyebben megtapadnak rajta.
Hézagmentes ragasztás
A lábazati szigetelés utólag való kivitelezése eltér a homlokzat utólagos szigetelés megvalósításához képest, ugyanis kőzetgyapotot inkább a homlokzaton szokás alkalmazni, aminek felragasztásához indítóprofilt szükséges felrakni. Ez az indítóprofil kerül alulra, amire szépen sorakoznak lentről felfelé haladva a szigetelőtáblák, gondosan figyelve a pontos illeszkedésre. Ezt a folyamatot sem szabad elnagyoltan végezni, ugyanis a pontatlanságok, illeszkedési hibák és a táblák közé kerülő ragasztótapaszok mind hozzájárulnak a hőhidak kialakulásához, pedig az utólagos hőszigetelés pont ezt hivatott megelőzni.
Méretre vágás és pontos illesztések kellenek ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki hőhidak a későbbiekben
A lábazati szigetelés utólag történő kialakításához az egyik legjobb választás az extrudált polisztirol hab (XPS), ugyanis ennek a nedvszívó képessége a nullához konvergál. Érdemes figyelni arra is, hogy megegyezzen a homlokzati utólagos szigetelés vastagságával, ami nem csak esztétikai célból lényeges. Az eltérő vastagságú táblák találkozásánál szintén hőhidak alakulhatnak ki, melynek egyértelmű jele a penészesedés.
A dübel hosszának és fajtájának meghatározása
Teljes mértékben az utólagos szigetelés anyagától és vastagságától függ. Például a homlokzatnál használt kőzetgyapot esetében fémdübel javasolt műanyag fejjel, hogy ellensúlyozza a fém hővezető képességét. A maximális hőhídmentesítés érdekében kőzetgyapot korong is kerülhet a fejrészre.
A dübel hosszának meghatározásakor nem csak a szigetelőanyag vastagsága lényeges, hanem a már felhelyezett rétegek is, hiszen végső soron a dübel végének néhány centire a falban kell rögzülnie, hogy megtartsa a szigetelőtáblákat. A lábazat szigetelés utólag való kialakításánál hasonlóan érvényesek ezek a javaslatok.
Háló és vakolás applikálása
Az utólagos hőszigetelés szabályai szerint magát a szigetelőréteget sem szabad védtelenül hagyni, kell valami, ami megóvja a külső környezeti hatásoktól, ütés- és szúrásállóságot biztosít, ezt pedig egy jól rögzített háló formájában lehet kivitelezni. A ragasztóhabarcsba ágyazott háló segít eloszlatni a hőingadozás okozta feszülést, így csökkentve a berepedezés veszélyét.
A felhelyezett hálóra kerülhet ezután a végleges vakolat, ami kiválthatja a festést, illetve plusz védelmet biztosít. Napjainkban sokféle összetételű és tulajdonságú vakolatot lehet kapni, amelyek védenek például a szálló porral vagy az erős UV-sugárzással szemben, így a ház a későbbiekben sem veszít a színéből.
A ház utólagos szigetelése tehát eszerint zajlik nagy vonalakban, természetesen minden eset egyedi, ezért mind az alapanyagok, mind a kivitelezés eltérhet ettől.
Párazáró réteggel a nedvesedés ellen
Említés szintjén már esett szó korábban a párazáró rétegek fontosságáról az utólagos hőszigetelés szabályai alatt, azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni esszenciális jelentőségét. A párazáró rétegek tulajdonképpen azt a célt hivatottak szolgálni, ha fentről, alulról vagy oldalról akárcsak egy hangyányi esély van arra, hogy beesik az eső vagy felszivárog a víz, akkor ne juthasson be a falakba. A bekerülő nedvesség nem csak a falak és a szigetelőanyagok szerkezetét teszik tönkre belülről, de az utólagos hőszigetelés hatékonyságát is rontják.
Nem szabad kifelejteni a szigetelésrendből a párazáró réteget sem
A páralecsapódás megelőzéséhez azonban az utólagos szigetelés kialakításakor kell nagyon figyelmesnek és pontosnak lenni, hogy meggátolható legyen a már szintén említett hőhidak kialakulása. A szigetelőanyagnak mindenhol ugyanolyan vastagan kell fedni a falat, nem maradhatnak ki részek még az illesztéseknél sem. Amennyiben gondosan kerülnek egymásra a szigetelőrétegek megfelelő rögzítés mellett, az utólagos szigetelés minden évszakban hatékonyan fog dolgozni.
Ház utólagos szigetelése a cél?
Hívjon minket most!